A vese és betegségei

Interjú a Főorvos Úrral, a vese és betegségei.

 Tartalomból:

  1. Első kérdésünk alapkérdés: milyen célt szolgál az ember veséje, mi a funkciója?
  2. Hogy néz ki a vese, és hol helyezkedik el az emberi szervezetben?
  3. Hogyan működik rendeltetésszerűen?
  4. Milyen tünetek utalhatnak arra, hogy az embernek esetleg a veseműködésével probléma van?
  5. Milyen rizikótényezők esetén kell az embernek jobban odafigyelnie a veséjére, és hogyan tud jobban odafigyelni?
  6. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a veséinket egészségesen tartsuk?
  7. Melyek a leggyakoribb vesebetegségek?
  8. Néhány mondatot szeretnénk a leggyakoribb vesebetegségek tüneteiről, ill., gyógymódjairól betegségenként?
  9. Az ember talán leggyakrabban a vesekőről hall, szinte minden baráti körben előfordul 1-1 eset. Ezért ezt a kérdéskört szeretném, ha kicsit részletesebben körbe járnánk. Hogyan képződik a vesekő, mi okozza a kőképződést?
  10. Hogy néz ki a vesekő?
  11. A vesekövek károsítják a vesét, már létrejöttük időszakában? (addig is, amíg eltávolításra nem kerülnek?) Egyáltalán mennyi idő alatt alakul ki a vesekő?
  12. Milyen tünetekkel jár a vesekő?
  13. Mit tegyen a beteg, akinek a fájdalmi elég egyértelműen vesekőre utalnak?
  14. Műtéti, vagy más eljárással lehet a követ, köveket eltávolítani?
  15. Ha valakinek a kövét eltávolították, milyen esélye van arra, hogy újra képződnek kövei?
  16. Mit lehet tenni a megelőzés érdekében?
  17. Milyen más szerveinkre hathat a vesék betegsége?
  18. Miért van az embernek két veséje? Az élet egy vesével mennyiben más?
  19. Milyen összefüggés van a táplálkozás és a vesebetegségek között? Kell-e diétáznia a vesebetegeknek, és ha igen, hogyan?
  20. Mit javasol, hogy öltözködjenek azok, akiknek valamilyen problémájuk volt, vagy van a veséikkel?

Mit tud az ember erről a fontos belső szervéről? Talán hallottunk már vesekőről, vesemedence gyulladásról, de az már nem biztos, hogy például a dialízist, sokan kötik az ember veséjéhez. Érdemes tehát áttekinteni, milyen funkciót lát el a vese, mi a szerepe, hol található, hogyan működik, és milyen betegségei lehetnek.
Kérdéseinkre Dr. Fábián Károly urológus főorvos, szakorvos, az Urológus Társaság, az Onkológus Társaság, az STD Társaság, a Szülészeti-Nőgyógyászati Prevenciós Tudományos Társaság, és a European Association of Urology tagja válaszol.

.

1. Első kérdésünk alapkérdés: milyen célt szolgál az ember veséje, mi a funkciója?

Az emberi szervezetben a vese a kiválasztás útján biztosítja az emberi szervezet belső környezetének állandó összetételét. Ezt változó mennyiségű és összetételű vizelet kiválasztása útján éri el.

.

2. Hogy néz ki a vese, és hol helyezkedik el az emberi szervezetben?

A vese bab alakú, páros szerv. A hátsó hasfalon, a gerincoszlop két oldalán retroperitoneálisan, azaz felfelé konvergáló hossztengellyel helyezkednek el. A XII. háti és a III. ágyéki csigolyák magasságában találjuk őket. A jobb vese általában pár centiméterrel mélyebben helyezkedik el a balnál, tekintettel arra, hogy itt található a máj illetve annak jobb lebenye. Egy-egy vese súlya kb. 150 gramm. Ha a vesét hosszirányban félbevágjuk, akkor látható, hogy kívül a rostos tok veszi körbe a kéregállományt, melybe a vese kelyhek nyúlnak bele. A vese kelyhek egyre nagyobb méretbe összeszedődve a vesemedencébe nyílnak, melynek kivezető csöve a vesevezeték.

.

3. Hogyan működik rendeltetésszerűen?

A vese a rajta átáramló vérből választja ki az anyagcsere-végtermékeket, valamint víz és elektrolit ürítés révén biztosítja a szervezet állandóságát. Ennek megfelelően

  • kiválasztja a nitrogéntartalmú anyagcsere termékeket (Carbamid, Kreatinin, húgysav, stb.),
  • kiüríti az ultra-szűrhető idegen anyagokat,
  • szabályozza a folyadékháztartást, valamint
  • fenntartja a testnedvek ionösszetételét, ozmotikus koncentrációját és hidrogén ion koncentrációját.

A vese működésének talán egyik legfontosabb feltétele a megfelelő vérnyomás.

.

4. Milyen tünetek utalhatnak arra, hogy az embernek esetleg a veseműködésével probléma van?

Deréktáji, hasi panaszok mögött általában vesebetegség sejthető, de el kell különíteni többi gyulladásos betegségtől is. Itt megemlítjük a mozgásszervi, sebészeti, nőgyógyászati illetve belgyógyászati betegségeket. Általánosságban azért elmondható, hogy a vesebetegség okozta deréktáji fájdalom, rendszerint csak az egyik oldalon (a beteg vese oldalán), napszaktól függetlenül jelentkezik, mozgással, testhelyzettel általában nem függ össze. Persze itt is vannak kivételek. Például vesesüllyedés esetén hosszú állás esetén jelentkezik tompa, húzó jellegű fájdalom.
A vesepanaszok megjelenési formájában gyakorlatilag 3 csoportba különíthetők el.

  • Tompa, idült vesefájdalom: ez általában enyhe jellegű, tompa, bizonytalan kezdetű. Valahol a XII. borda magasságában jelez a beteg. Kísérhetik húgyúti gyulladásos tünetek mellett hőemelkedés. Oka: vesetérfogat növekedéssel járó folyamatok (daganat, cysta, üregrendszeri tágulat).
  • Vesegörcs: hirtelen fellépő, nagyon erős, szinte elviselhetetlen vesetáji fájdalom, mely helyi panasz mellett gyakran kisugárzik ágyéki, vagy külső nemi szervek régiója felé. Gyakran látunk reflexes alapon kialakuló (hirtelen fellépő, émelygés nélkül) hányingert, hányást, de hasi puffadás, székrekedés kísérheti. Láz nincs, de vérvizelés kísérheti. Oka a hirtelen fellépő vizeletelfolyási akadály, a vesében, vagy a vesevezetékben. Leggyakrabban kő, esetleg daganatos vérzésből kialakuló véralvadék okozhatja.
  • Heveny vesetáji fájdalom, láz kíséretében. Órák esetleg egy-két nap alatt kialakuló vesetáji fájdalom. Kevésbé erős, inkább állandó jellegű tompa. Kezdettől fogva magas lázzal jár, gyakran hidegrázás is kíséri. A beteg elesett, szeptikus állapotú is lehet. Oka: a vese-parenchima fertőzése révén kialakuló heveny pyelonephritis (vese és a vesemedence gyulladás).

.

5. Milyen rizikótényezők esetén kell az embernek jobban odafigyelnie a veséjére, és hogyan tud jobban odafigyelni?

Tulajdonképpen rizikótényező a dohányzáson kívül nincs. Természetesen azoknak a betegeknek, akiknek már volt vesemedence gyulladásuk, feltétlenül oda kell figyelniük veséjükre. Hasonló módon az egy vesével rendelkező betegeknek is. Összességében azért elmondható, hogy különböző fejlődési rendellenességek esetén halmozottabban jelentkeznek a vese gyulladásos és egyéb megbetegedései.

.

6. Mit tehetünk annak érdekében, hogy a veséinket egészségesen tartsuk?

A közhiedelemmel ellentétben a vesét nem szükséges melegen tartani, hiszen ha bármilyen gyulladásos folyamat van, orvosilag a veséket jegeljük. Főleg nők körében oly gyakran előforduló felfázás sem felfázásból adódó megbetegedés, hiszen a felfázás helyett megfázást kéne említeni. A felfázásos tünetcsoport a hólyag gyulladását foglalja magába és ez valamilyen fertőzéses eredetű, de semmi köze nincs a felfázáshoz. Gondoljunk csak rá, hogy ez leggyakrabban nyáron jelentkezik. Ennek oka hólyaggyulladás. Általában ez bakteriális jellegű és gyakran kíséri nőgyógyászati, hüvelyi gyulladás, folyás. Az ilyenkor rutinszerűen bekapott 1-2 tabletta antibiotikum a teljes folyamatot nem gyógyítja meg, így találkozunk a havonta-3 hetente visszatérő felfázásos tünetekkel.

.

7.  Melyek a leggyakoribb vesebetegségek?

A vese betegségei a következők lehetnek:

  • Fejlődési rendellenességek.
  • Gyulladások.
  • Daganatos elváltozások.
  • Köves megbetegedés.

A mindennapi életben gyakori a fenti elváltozások együttes megjelenése.

.

8. Néhány mondatot szeretnénk a leggyakoribb vesebetegségek tüneteiről, ill., gyógymódjairól betegségenként?

  • Fejlődési rendellenességek. Nagyon fontos a beteg kivizsgálása, a szokásos rutin laborvizsgálatok mellett fejlett képalkotó (CT) vizsgálatokkal. Adott konkrét esetekben a betegség gyógymódját a fejlődési rendellenesség súlyossága, illetve laboreltérések döntik el. A gyógymód ilyenkor általában valamilyen műtéti beavatkozást jelent.
  • Gyulladások. Nagyjából 2 csoportra oszthatók, úgy, mint akut illetve krónikus gyulladások. Kezelés során meg kell keresni a kiváltó okot (amennyiben létezik). Mindkét gyulladási folyamatra elmondható, hogy célzott, tartós antibiotikus kezelést igényel. Ilyenkor szükség van vérvizsgálatokra az esetleges vesefunkciós eltérések miatt, illetve a gyulladás követése céljából. Feltétlenül szükséges ultrahang valamint ettől függően egyéb képalkotó eljárás is. Akut gyulladás esetén a vesét jegelik. Amennyiben szükséges műtéti beavatkozás is szóba jöhet.
  • Daganatos elváltozások esetén tisztázni kell a daganatos megbetegedés jó vagy rosszindulatú volt-e. Rosszindulatú esetén a daganatot el kell távolítani. Ennek több módja is lehetséges, akár a beteg teljes veséjével együtt. A terápiát a szövettani vizsgálat illetve a betegség kiterjedése alapján határozzák meg. Az igazolt jóindulatú elváltozás esetén is időnként műtétre kényszerülünk.
  • Köves megbetegedés esetén a kő helyzete, a kő által kiváltott megbetegedés milyensége, esetleges kísérő betegségek döntik el a terápiát. Ez lehet csak folyamatos követése a betegnek, de jelentheti a kő eltávolítását is. Ez a technikai fejlődés hatására már szintén több módon lehetséges. Itt meg kell említeni az ESWL-t, mely testen kívüli kőzúzást jelent, legtöbbször ultrahangos energiával. Ilyenkor a követ összezúzzuk, melyet a beteg vélhetően spontán kivizel. Vesekő esetén másik eljárás a vesekő percutan eltávolítása. Ennek során célzott szúrást ejtünk a vesére, speciális endoszkópot bevezetve, a követ összezúzzuk (ultrahang, lézer, egyéb energia segítségével), majd a törmeléket eltávolítjuk. Bizonyos esetekben (kő összetételétől függően) a vesekő gyógyszeres oldása is szóba jön.

.

9. Az ember talán leggyakrabban a vesekőről hall, szinte minden baráti körben előfordul 1-1 eset. Ezért ezt a kérdéskört szeretném, ha kicsit részletesebben körbe járnánk. Hogyan képződik a vesekő, mi okozza a kőképződést?

Valóban, a húgyúti kövesség az egyik leggyakoribb urológiai betegség. Jelenléte gyakorlatilag egyidős az emberiséggel. Az általa okozott panaszok, fájdalmak évezredek óta foglalkoztatják a gyógyítókat. Az első lelet több mint 7 ezer éves, Egyiptomban találták egy fiatal férfi csontjai között, mely valószínűleg hólyagkő volt. A kőképződés multifaktorális folyamatként jellemezhető. Először a vizelet túltelítődése jellemző, hiszen a kőalkotók csak túltelített oldalból csapódhatnak ki. A túltelített vizelet instabil, ezért a kőképződés bármikor megindulhat. Másodszor létrejön a kőmag. Ez kétféleképpen történhet, ha a vesét borító urothelium ép, ekkor a nagyfokú túltelítettség miatt igen gyorsan, rövid idő alatt sok kristály csapódhat ki. Ekkor beszélünk homogén nukleációról. Valószínűleg így keletkezhetnek a kálcium-oxalát-dyhidrát, húgysav is, a cistin kő. Amennyiben az urothelium sérül illetve idegen felület található (fehérvérsejt, véralvadék), úgy ezen keresztül alakul ki a kő magja, ekkor heterogén nukleációról beszélünk. A harmadik fázis a kőmag rögzülése és növekedése. A kialakult kőmagok, apró kövek jelentős része normális anatómia mellett spontán távozik. Amennyiben a kőmagnak rögzülési lehetősége van, úgy megindul a kő növekedése. A kőmagok növekedésére természetesen a rögzülésen kívül tartósan meglévő túltelítettségre is szükség van. Fertőzött vizelet esetén a vizelet lúgos irányba tolódhat el, ekkor más kőalkotók is belépnek a kőképződésbe. Ilyenkor vegyes kövekről beszélünk. Sajnos gyakran sohasem derül fény a kőképződés okára, de fokozottan veszélyeztetettnek kell tekintenünk a következő eseteket:

  • ha a betegnek 25 éves kora előtt már volt köve
  • soliter (egy vese) esetén
  • a fertőzött követ termelőket
  • a kőképződésre hajlamosító megbetegedésben szenvedőket (hyperparathyreózis, renalis, tubularis acidózis, bél rezekciók utáni állapot, különféle felszívódási zavarok)
  • bizonyos gyógyszereket rendszeresen szedőket (kalcium pótlás, D vitamin adagolás, nagy dózisú C-vitamin adása).
  • Anatómiai, fejlődési rendellenességgel élőket.

.

10.  Hogy néz ki a vesekő?

Ez összetételétől függ.

.

11. A vesekövek károsítják a vesét, már létrejöttük időszakában? (addig is, amíg eltávolításra nem kerülnek?) Egyáltalán mennyi idő alatt alakul ki a vesekő?

A vesekövek önmagukban nem károsítják a vesét, persze ez attól függ, hogy minek a talaján keletkeztek, de általánosságban elmondható, ha obstrukciót, vizeletelfolyási zavart okoznak, akkor a tünettantól illetve klinikumtól függően akár sürgősségi műtéti beavatkozásra is szükség lehet.

.

12. Milyen tünetekkel jár a vesekő?

Kialakulás szakában általában tompa, deréktáji fájdalmak mellett mikroszkópos haematuriát (az üledék vizsgálatakor a mikroszkópban látóterenként nagy nagyítással több, mint 3 vörösvértestet) találunk.

.

13. Mit tegyen a beteg, akinek a fájdalmi elég egyértelműen vesekőre utalnak?

Önnek szerencséje van, valószínűleg nem volt még veseköve, ugyanis ha vesekő által kiváltott veseköves rohamról van szó, mint tudjuk az emberben kiváltható fájdalmak közül ez a második legnagyobb fájdalmat, jelenti. A teendő nem kérdés, ilyenkor a tüneteket csak akut orvosi ellátás tudja enyhíteni, megszüntetni.

.

14. Műtéti, vagy más eljárással lehet a követ, köveket eltávolítani?

Az előbbiekben már kifejtettem a kő eltávolításának módozatait, most talán azt emelném ki, hogy a beavatkozás mindig személyre szabott, amelyet a beteg általános állapota, a kövek helyzete, nagysága esetleg laboreltérései illetve a képalkotó eljárások során látott anatómiai és funkcionális viszonyok határoznak meg. Összefoglalva:

  • Bizonyos esetekben teendő nincs. A kő spontán távozása várható. A beteget szoros megfigyelés alatt kell tartani.
  • Amennyiben kőeltávolításra van szükség, úgy az elvégezhető úgynevezett percutan beavatkozással vagy ESWL kezeléssel. Manapság extrém ritkán fordul elő nyitott műtét kő miatt.
  • Bizonyos összetételű köveknél kőoldás is szóba jön.

.

15. Ha valakinek a kövét eltávolították, milyen esélye van arra, hogy újra képződnek kövei?

A kő újdon képződése nagyban függ kialakulásának okától – gyulladás, anatómiai elváltozás, – illetve a kő összetételétől. Nagy általánosságban sajnos elmondható, hogy akinek egyszer volt köve, annak lesz is.

.

16. Mit lehet tenni a megelőzés érdekében?

Természetesen ezt megint a kőképződés oka és a kő anyagi összetétele határozza meg. Nagy általánosságban elmondható, hogy a fokozott folyadékbevitel, amennyiben volt a gyulladások szanálása, testmozgás segít a kőképződés megelőzésében, illetve kőmag létrejötte esetén annak gyors távozásában.

.

17. Milyen más szerveinkre hathat a vesék betegsége?

A vesék megbetegedései gyakorlatilag az egész szervezetre hatnak, hiszen a kiválasztás során, mint leírtuk, befolyásolják a belső környezetünket. Egyik legfontosabb elváltozás a magas vérnyomás kialakulása. Mint tudjuk a magas vérnyomás, láncszerűen, egymás után több szervet betegíthet meg.

.

18. Miért van az embernek két veséje? Az élet egy vesével mennyiben más?

A fejlődéstani szempontból az embernek két veséje van, bár egy vese is tökéletesen elég az élethez. Az élet egy vesével sem más, mint két vesével, hiszen időnként találkozunk olyan betegekkel kinek felnőtt korában más okból elvégzett rutin ultrahang során derült ki, hogy csak egy veséje van.

.

19. Milyen összefüggés van a táplálkozás és a vesebetegségek között? Kell-e diétáznia a vesebetegeknek, és ha igen, hogyan?

A vesebetegségek diétája, dialízis, veseelégtelenség egy külön nagy fejezet, melyre érdemes akár egy külön interjút szánni.

.

20. Mit javasol, hogy öltözködjenek azok, akiknek valamilyen problémájuk volt, vagy van a veséikkel?

Korábban utaltam rá, hogy különösebb öltözködési megkötés nincs, de ne felejtsük el, hogy a közhittel ellentétben a vese inkább a hideget, mint a meleget szereti.

Tisztelt Főorvos Úr!
Köszönjük az interjút.